
Hát, eljött a nap, ne
m számoltunk ugyan publikusan vissza, de hetek óta ezt vártuk, hogy végre eltűnhessünk egy kis pihenésre. Nekem a munkahelyem egy kész káosz, elhatároztam véget vetek az idegbajnak és nem megyek vissza,ha szabiról hazamegyünk. De most nem ez a lényeg, hanem végre újra mehetünk a mi szeretett kis szigetünkre : Krétára! Valami úgy vonz oda bennünket, mint a mágnes. Valami leírhatatlan vonzalom ez az első perctől fogva. Kicsit sunyítunk, mert Sanyi nehezen kapott szabit és egy "változtatott" verziót kellett indoklásul beadnia, miért van szabadságra szüksége. Nem mintha nem kellene, hogy mindegy legyen nekik, hová megy a szabija alat, de hát ez van. A lényeg,hogy pontban a születésnapon reggel 6-kor felszáll a nagy madár velünk, irány Kissamos!
Egy dologban nagyon bízom, még pedig, hogy most zökkenőmentesen telik majd a nyaralás. Eddig mindig volt valami kis "hepe" vagy "hupa", de idén talán minden rendben lesz. Amúgy meg a mi párosunk túlélésre van teremtve, csak szerelem legyen, a többit megoldjuk! :-) Tata marad a kutyákkal, ő lesz a falkavezér egy hétre. Imádják a kutyusok, így nyugodtan össze lehet őket ereszteni. Csak lenne már 3 óra, Sanyi akkor végez, kis zuhi, és már indulunk is Glasgow-ba. Ma ott alszunk -már amennyit sikerül aludni, mert Sanyi már ma is alig tudott aludni, 5-kor már fel is kelt. Én fél 6-ig kihúztam. Szóval, reggel indulandusz. Addig egy végső csomagolást és ellenőrzést kell még végeznem, kitakarítani, rendbe tenni a lakást. Fél 7re már elvasaltam mindent - nem bízzuk a véletlenre. Mivel a Facebookon a fentebb ecsetelt okokból nem tudunk képeket közzétenni, míg odavagyunk, itt fogom vezetni az eseményeket, hogy ne maradjon le róla az sem, akit érdekel, mi van velünk.
Azt tervezem, hogy naplószerűen rögzítem majd a nyaralást, ezt mindig olyan jó visszaolvasni is és nagyon jól rögzíti, mi is történik velünk, hogy amikor hazaérünk és megkérdezik, milyen volt a pihenés, mást is tudjunk mondani, ne csak azt, hogy jó volt. Amúgy meg, amikor utoljára otthon voltunk, nagy sikere lett a blogszerűen leírt kalandozásunknak - én is élvezem, ha írhatok, így kerek a világ. Csak már indulhatnánk!